Sosnowiec
| Sosnowiec | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Lengyelország | ||
| Vajdaság | sziléziai | ||
| Rang | járási jogú város | ||
| Polgármester | Arkadiusz Chęciński | ||
| Irányítószám | 41-200 | ||
| Körzethívószám | (+48) 32 | ||
| Rendszám | SO 00001-től SO 99999-ig | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 185 930 fő (2024. jún. 30.)[1] | ||
| Népsűrűség | 2 037,37 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 250 m | ||
| Terület | 91,26 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 50° 18′, k. h. 19° 10′50.300000°N 19.166667°EKoordináták: é. sz. 50° 18′, k. h. 19° 10′50.300000°N 19.166667°E | |||
| Sosnowiec weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sosnowiec témájú médiaállományokat. | |||
Sosnowiec (ⓘ, IPA: [sɔsˈnɔvʲɛʦ], németül: Sosnowitz) város Lengyelország délnyugati részén, a Sziléziai vajdaságban, a felső-sziléziai ipari körzet központja. A Dąbrowai-medence legfontosabb városa. 1992-ben a katolikus egyház adminisztrációs reformja keretében az újonnan kialakított Sosnowieci egyházmegye székvárosa lett. Sosnowiec, bár a sziléziai vajdaság része, Kis-Lengyelország része, nem pedig Szilézia.
Földrajz
[szerkesztés]Helyzete
[szerkesztés]Sosnowiec a Sziléziai-fennsíkon, a Dąbrowai-medencében helyezkedik el. Geológiai szempontból Sosnowiec a felső-sziléziai szénmezőn fekszik, mely az egész felső-sziléziai ipari körzetet, valamint a rybniki szénvidéket felöleli. a következő városokkal határos: Katowice, Mysłowice, Jaworzno, Sławków, Dąbrowa Górnicza, Będzin, Czeladź.
Folyók és vízfolyások
[szerkesztés]Víztározók és tavak
[szerkesztés]Városrészek
[szerkesztés]- Dębowa Góra,
- Jęzor,
- Kazimierz Górniczy,
- Klimontów,
- Maczki,
- Milowice,
- Modrzejów,
- Niwka,
- Ostra Górka,
- Ostrowy Górnicze,
- Pogoń,
- Porąbka,
- Radocha,
- Rudna,
- Sielec,
- Stary Sosnowiec,
- Środula,
- Śródmieście,
- Zagórze
Története
[szerkesztés]A város nevét a fenyőerdőkről kapta, melyek 1830-ig a területén nőttek. A város eredeti neve Sosnowice volt.
Legrégebbi ismert említését 1123-ban, de biztosan a mai város helyén állt falvak: Milowice, Klimontowa, Zagórz említését egy 1228-ban kelt oklevélből ismerjük és más említéseket is a 13. századból. Városi privilégiumokkal rövid ideig Modrzejów (ma Sosnowiec része) rendelkezett a 18. században, majd 1902-től, ami az első ilyen gesztus volt a Kongresszusi Lengyelországban a januári felkelés után. Amikor 1902-ben Sosnowiec "falut" városi rangra emelte a cári adminisztráció, 61 ezer lakosa, saját sajtója, hivatásos színháza, fejlett egészségügyi hálózata volt. A városban történt események közül a felkelésen kívül érdemes megemlíteni a (Varsóval együtt) első május elsejei tüntetést. Az a nyomás, amit ezek a tények jelentettek a cári hatóságokra, jól magyarázzák, hogy a cárellenes megmozdulások dacára miért kapott elsőként városi jogokat Sosnowiec a felkelés után.
Műemlékek
[szerkesztés]
- Sieleci kastély
- Dietl-palota
- Schöen-palota és park
- Wilhelm-palota
- Mieroszewski-kúria Sosnowiec Zagórzban
- Piątkowski-villa
- Szűzanya Elszenderedése-székesegyház
- Evangélikus templom
- Jézus legszentebb szíve templom
- Częstochowai Mária-templom
- Mária-templom Sielecben
- Péter és Pál apostol templom Maczkiban
- Szent Borbála-templom Seilecben
- Keresztelő Szent János-templom
- Szent Joachim-templom, Zagórz
- Szent Tamás apostol templom, Pogoń
- Ortodox templom
Média
[szerkesztés]- Wiadomości Zagłębia
- Kurier Miejski
- Radio ESKA Śląsk (99,1 FM)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Statisztikai Főhivatal. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
