Professional File System
| PFS (Professional File System) | |
| Fejlesztő | Michiel Pelt[1] |
| Bevezetve | 1995[2] |
| Partícióazonosító | 'PFS\1', 'PFS\3', 'PDS\3',[3] 'muAF', 'AFS\1' (RDB) |
| Korlátok | |
| Fájlnév maximális hossza | 107 karakter[3] |
| Maximális kötetméret | 104 GB[3] |
| Tiltott karakterek a fájlnevekben | NULL, ':' és '/' |
| Képességek | |
| Tárolt dátumok | módosítás (mtime) |
| Dátumhatárok | 1978. január 1. - 2157 |
| Dátumfelbontás | 1/50s |
| Attribútumok | fájl megjegyzés |
| Fájlrendszerengedélyek | Amiga jogosultságok, multiuser jogosultságok |
| Beépített tömörítés | Nincs |
| Beépített titkosítás | Nincs |
| SIS | Nincs |
| Támogatott operációs rendszerek | AmigaOS, MorphOS, AROS |
A Professional File System (röviden: PFS) egy eredetileg Amigára fejlesztett fájlrendszer,[1] mely kereskedelmi termékként jelent meg 1995-ben.[4] Jelenleg az Amineten érhető el szabadon ún. 4-klauzulás BSD licenc alatt. A PFS elődje az AmiFileSafe (AFS) fájlrendszer, mellyel a PFS kompatibilis, ugyanakkor gyorsabb és megbízhatóbb annál, illetve a sztenderd Amiga-fájlrendszereknél.[5][6]
Jellemzők
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az egyik legfontosabb dolog, ami a PFS-t megkülönbözteti az Amigák régebbi fájlrendszerétől, a Fast File Systemtől (FFS), az az, hogy még adat lemezre írás közben történő resetelés sem teszi tönkre a fájlrendszert, elérhetetlenné téve a benne tárolt fájlokat, hanem csak az írási folyamat által érintett állomány lesz elérhetetlen újraindulás után.[5] A másik, hogy támogatja a többfelhasználós üzemmódot a régebbi MuFS-hez hasonlóan.[5]
A PFS fájlrendszerre formázott merevlemez két fő részre tagolódik. Az eszköz elején található a metaadat-terület, amely egy gyökérblokkból és egy általános blokktömbből áll, amely metaadatok tárolására szolgál. Az eszköz többi része adattárolásra használatos blokktömb. A metaadat rész általában az eszköz kapacitásának csupán néhány százalékát teszi ki, az eszköz méretétől függően. A metaadatok blokkjai fastruktúrában tárolódnak, így például a teljes könyvtár-struktúra is. Ennélfogva az adattároló részben tisztán csak fájladatok helyezkednek el. A metaadatok blokkegységekben írják le az adatok helyét a fájlok között, így a metaadat-struktúra viszonylag tömör tud lenni.[2]
A PFS natívan és fájlrendszerszinten valósítja meg a törölt állományok újrahasznosíthatóságát, a Windowsból jól ismert Lomtár (angolul Recycle Bin) funkciót. A legutolsó törölt fájlokat (PFS2 esetén 31-et, PFS3-nál azonban már 992-t) a merevlemez gyökérkönyvtárában lévő rejtett fiókban tárolja. A rendszer kialakításánál fogva meglehetősen töredezettség-mentesen tartja a benne tárolt fájlokat, ennek ellenére létezik töredezettség-mentesítő alkalmazás, mely működés közben (online) képes elvégezni a dolgát.[5][2]
A PFS 5.3-as verzióját főként C, kisebb részben assembly nyelven fejlesztette Michiel Pelt.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Michiel Pelt (1993. május 1.). "ProfFileSystem" (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. december 20.
- 1 2 3 4 "Trois nouveaux gestionnaires de disque venant du DP, FFS versus PFS: un combat gagné d'avance?". AmigaNews (francia nyelven). No. 75. NewsEdition. 1995. január. 76. o. ISSN 1164-1746.
- 1 2 3 Thomas Rapp (2011. április 30.). "File System Limits" (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. december 20.
- ↑ "Trois nouveaux gestionnaires de disque venant du DP, FFS versus PFS: un combat gagné d'avance?". AmigaNews (francia nyelven). No. 75. NewsEdition. 1995. január. 76. o. ISSN 1164-1746.
- 1 2 3 4 Favini, Andrea. "Professional File System 3". Enigma Amiga Life (olasz nyelven) (122). Archived from the original on 2002. május 29. Hozzáférés: 2022. december 20.
- ↑ Drummond, Richard (1999. december 25.). "Professional File System 3". Amiga Format (angol nyelven) (131). Future Publishing: 48–49. ISSN 0957-4867.
