Microsoft

Microsoft Corporation
A Microsoft Corporation logója (2012 óta)
Típus	Nyilvánosan működő részvénytársaság (tőzsdén jegyezve – NASDAQ: MSFT)
Alapítva	1975. április 4. (Albuquerque, Új-Mexikó)
Székhely	Redmond, Washington (állam)
Vezetők	Satya Nadella, CEO Bill Gates, alapító, ex-CEO Paul Allen, alapító Steve Ballmer, ex-CEO
Alapító	Bill Gates Paul Allen
Iparág	technology industry szoftveripar szoftverfejlesztés International Standard Industrial Classification consumer electronics industry
Tulajdonos	The Vanguard Group (0,0862) BlackRock (0,071)
Forma	részvénytársaság
Termékek	Microsoft Windows Microsoft Office Windows Phone, Xbox 360, Xbox One, Zune, Xbox Series
Árbevétel	86,83 milliárd dollár (2014)
Alkalmazottak száma	140,768 (2019. június 30.)
Leányvállalatai	Xbox Game Studios Avanade Microsoft Algeria Microsoft India R & D Lionhead Studios Microsoft Mobile Microsoft Production Studios Rare Ensemble Studios Microsoft Store ProClarity Danger, Inc. Perceptive Pixel GreenButton Microsoft Research Asia Sysinternals Massive Incorporated Jellyfish.com Powerset Tellme Networks Visio Corporation aQuantive Turn 10 Studios Fast Search & Transfer Digital Anvil Razorfish DATAllegro Microsoft Kids Microsoft Egypt Microsoft (Izrael) Microsoft (Egyesült Királyság) Microsoft (Netherlands) Microsoft s.r.o. Microsoft (Ukrajna) LinkedIn Corporation Microsoft (France) Havok Microsoft Ireland Research Microsoft Global Finance Microsoft Ireland Operations Microsoft Online Microsoft Operations Microsoft Regional Sales LinkedIn Ireland Microsoft Saudi Skype Technologies Microsoft Japan Softomotive DreamWorks Interactive ZeniMax Media Microsoft Switzerland Microsoft Canada GitHub Clipchamp Pty Ltd Microsoft Morocco Nuance Communications Activision Blizzard Microsoft Germany Microsoft Experiences + Devices
Tőzsde	NASDAQ Hong Kong Stock Exchange
Microsoft Corporation Pozíció az Egyesült Államok térképén
é. sz. 47° 38′ 24″, ny. h. 122° 07′ 41″47.64, -122.12805555556
A Microsoft Corporation weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Microsoft Corporation témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A Microsoft Corporation a világ legnagyobb szoftvervállalata, 134 ezer alkalmazottat foglalkoztat a világ több mint 153 országában. Székhelye Redmondban, Washington államban van. A cég részvénye egyike annak a harminc részvényből álló kosárnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot számítják.

Magyarországi képviselete a Microsoft Magyarország Kft. A Microsoft széles körben fejleszt, állít elő, licencel és támogat szoftvertermékeket különböző számítástechnikai eszközökre. Legismertebb termékük a Windows operációsrendszer-család, mely szinte mindenhol megtalálható az asztali számítógépek piacán. A vállalat agresszív üzletpolitikája számos kormányvizsgálathoz vezetett, és az Egyesült Államok szövetségi bírósága vétkesnek találta monopolhelyzetével való visszaélés miatt.

Története

A Microsoft épülete Prágában

A Microsoftot Albuquerque-ben, Új-Mexikóban alapította 1975-ben Bill Gates és Paul Allen a Micro-soft név alatt, hogy BASIC-fordítóprogramokat fejlesszenek és árusítsanak. A „Micro-soft” (a microcomputer és a software szavak összevonása) nevet Bill Gates használta először egyik Paul Allennek címzett levelében 1975. november 29-én. A „Microsoft” 1976. november 26-án vált bejegyzett védjeggyé.

Ahogy a Microsoft BASIC népszerűsége nőtt, más gyártók átvették annak szintaxisát, hogy megőrizzék a már létező Microsoft BASIC-implementációkkal a kompatibilitást. Emiatt a Microsoft BASIC valóban szabványossá vált, és a termék uralta a saját piacát.

1980 végén az IBM-nek szüksége volt ^[forrás?] egy operációs rendszerre az új otthoni számítógépükhöz, az IBM PC-hez. A Microsoft Tim Paterson Seattle Computer Products nevű cégétől licencelte a QDOS rendszert, hogy eladhassa azt az IBM-nek az IBM PC szabványos operációs rendszereként. A Microsoft így megvásárolta a QDOS összes jogát 50 000 dollárért, és átnevezte MS-DOS-ra (Microsoft Disk Operating System – lemezes operációs rendszer). Ezt IBM PC-DOS 1.0-ként adták ki a személyi számítógép 1981-es bevezetésekor. Viszont az IBM-mel való szerződéskötéskor a Microsoft megtartotta azon jogait, hogy más számítógépgyártóknak MS-DOS néven licencelhesse a szoftvert. Az 1980-as évek elején hatalmas mennyiségű IBM PC-klón került gyártásra, és a Microsoft gyorsan reagált erre, így megalapozta vezető helyét az operációsrendszer-piacon.

A PC-hardveren futó szoftver nem volt feltétlenül jobb technikailag, mint a lecserélt alapszoftver, viszont sokkal olcsóbb volt. A Microsoft sikere a PC kirobbanására alapult.

A Microsoft ekkorra sokféle szoftverterméket gyártott, beleértve:

• a Microsoft Windows operációsrendszer-családot;
• fordítóprogramokat és értelmezőket különböző programozási nyelvekhez;
• szövegszerkesztőket, táblázatkezelőket és egyéb irodai szoftvereket.

Sok esetben a Microsoft-szoftverek első verziói tele voltak hibákkal, és versenytársaikénál jóval gyengébb minőségűek voltak, de a későbbi változatok gyorsan javultak, és később már a konkurenciánál több funkciót kínáltak kevesebb pénzért. A legjobb példa erre talán a WordPerfect, amely az 1990-es évek elején látszólag egyedül uralkodott a PC-s szövegszerkesztők piacán, de később a második helyen találta magát.

A szoftverek használhatósága igen fontos volt a Microsoftnak, és ez is hozzásegítette őket korai sikereikhez. Ennek néhány főbb aspektusa:

• Egységes felhasználói felület: az összes Microsoft-alkalmazás ugyanazokat a menüparancsokat, billentyűkombinációkat és folyamatokat használta a hasonló feladatokhoz. Így jóval kevesebb idő volt megtanulni egy másik szoftver használatát.
• Visszafele kompatibilitás: a Microsoft biztosította, hogy a régebbi kódok és adatok az újabb rendszereken is működni fognak. Ezzel ellentétben körülbelül 1986-ig néhány kiemelkedően fontos hardver–szoftvergyártó új gépeket vezetett be új operációs rendszerrel, úgy, hogy azok csak kicsit vagy egyáltalán nem voltak kompatibilisek az előzőekkel. Gyakori Microsoft-demó volt az, hogy régi Visicalc szoftvert futtattak újabb verziójú Windowson.
• Összekapcsolhatóság: általában, de főleg a Microsoft Office esetében az egyik Microsoft-alkalmazásban létrehozott adat más Microsoft-alkalmazásokba is átmozgatható.

A Microsoft sok pénzt és erőt ölt termékeinek és szolgáltatásainak kifejlesztésébe, integrálásába, hirdetésébe és értékesítésébe. Az ezredfordulóra a piac nem elhanyagolható részét a Microsoft szoftvertermékei uralták.

Magyar vonatkozású adat, hogy a cég egyik fő fejlesztője már a korai időktől 2002-ig Charles Simonyi volt. A Microsoft Imagine Cup 2014-es döntőjén a szegedi TEP csapat mozgásra serkentő ötletével egy tízezer dolláros díjat és egy húszezer eurós különdíjat kapott. A 2015-ös döntőn a magyar Mistory fejlesztő csoport nyerte meg a TechReady-s Microsoft-dolgozók közönségdíját, a „People’s Choice Awardsot”

Termékek és szervezetek

A Microsoft sokféle szoftverterméket árusít. Ezen szoftverek közül sokat a cégen belül fejlesztettek, míg néhányat megvásároltak és módosították, hogy azt a Microsoft terjeszthesse. Utóbbi kategóriába tartozik például a Microsoft Project, projektkezelő csomag; a Visio diagramcsomag; és maga az MS-DOS, a cég sikerének alapja.

2002 áprilisában a Microsoft újraszerveződött hét alapvető üzleti egységbe, amelyek közül mindegyiknek saját pénzügyei vannak, és szorosabb teljesítményellenőrzés az egységeken belül. Ezek az üzleti egységek:

• Windows ügyfél (Windows ügyfél-, kiszolgáló- és beágyazott operációs rendszerek)
• Információmunkás (irodai szoftvertermékek)
• Microsoft üzleti megoldások (üzleti szolgáltatások és folyamatalkalmazások)
• Kiszolgáló és eszközök (fejlesztői eszközök és integrált kiszolgálói szoftverek)
• Mobil- és beágyazott eszközök (kézi és telefonos eszközök)
• MSN (webalapú szolgáltatások)
• Otthon és szórakoztatás (otthoni felhasználói hardver és szoftver)

Ezeken kívül van még egy Macintosh üzleti egység – a Microsoft a legnagyobb gyártó az Macintoshra fejlesztett szoftverek körében.

Windows ügyfél csoport

A Microsoft legfőbb terméke a Windows operációs rendszer. Sok változatban kiadták már, beleértve a legújabb változatokat, a Windows 11-et (2021) és a Windows Server 2022-t. A legtöbb IBM-kompatibilis személyi számítógépet előtelepített Windows-szal árusítják.

A Microsoft együtt adja az Internet Explorer webböngészőt és az Outlook Express e-mail ügyfelet a Windows-szal. Az Internet Explorer Windowshoz kapcsolása segített visszatartani a Netscape rivális termékét, a Netscape Communicatort. Ez utóbbi lépés szolgáltatta a Microsoft elleni antitrösztper legfőbb bizonyítékát 1998-ban.

Információmunkás csoport

A Microsoft Office formálja a cég irodaiszoftver-vonalát. Az Office-ba többek közt beletartozik a Word szövegszerkesztő, az Access személyes adatbázis-kezelő, az Excel táblázatkezelő, az Outlook üzenetküldő és együttműködési szoftver (amelyet főleg a Exchange kiszolgálóval használnak együtt) és a FrontPage webhelyszerkesztő program.

A Microsoft Apple Macintosh számítógépekre is készít Microsoft Office-t. A Mac-változatban egy Entourage nevű program van az Outlook helyett.

A Windowshoz hasonlóan az Office is monopóliumhoz közeli állapotban van sok téren. A legújabb Office-változat – ami egyben az Office Rendszer 2013 magja is – az Office 2016.

Microsoft üzleti megoldások csoport

Az üzleti megoldások csoport (Business Solutions Group) 2001 áprilisában jött létre. Ez a csoport pénzügyi és üzletvezetési szoftvereket fejleszt cégek számára.

Kiszolgáló és eszközök csoport

A Visual Studio fejlesztői rendszer a cég programozási eszközeit és fordítóprogramjait foglalja magában. Grafikus felhasználói felület köré orientált, és könnyen kapcsolható a Windows API-khoz, de különlegesen kell beállítani, ha nem microsoftos könyvtárakkal akarjuk együtt használni. A legnagyobb mérföldkő a Visual Studio életében a Visual Studio .NET volt, a legújabb változat a Visual Studio 2013.

A Windows Server képviseli a cég kiszolgálószoftver vonalát. A legújabb változat a Windows Server 2012.

A .NET egy nagyon fontos marketingkezdeményezés a Microsofttól, amely számos különböző technológiát takar. A Microsoft .NET-definíciója idővel folyamatosan bővül.

Mobil- és beágyazott készülékek csoport

A Microsoft megpróbálta az erőteljes Windows márkát más piacokra is áttenni, az olyan termékekkel, mint például a Windows CE (személyi digitális segédeszközökhöz), és a „Windows rendszerű” okostelefon termékek. A Microsoft eredetileg a kézi eszközökhöz fejlesztett Windows CE-vel lépett be a mobilpiacra, mára azonban erre a Windows Phone-t használja. A Microsoft olyan vállalatokkal dolgozik együtt, mint a Hewlett-Packard, a Motorola, Inc. és a Dell, hogy megfelelő operációs rendszert fejlesszen ki az eszközökhöz.

A Microsoft nemrég egy csapatba gyúrta a mobil csoportot és a beágyazott készülékek csoportját. A beágyazott rendszerekkel foglalkozó csoport az olyan készülékekre összpontosít, melyeknél az operációs rendszer nem feltétlenül látszik közvetlenül a végfelhasználó szempontjából (például autók esetében). A cég megvette a WebTV-t (ma MSN TV), ami egy televízió alapú internetes készülék.

MSN csoport

Az 1990-es évek közepén a Microsoft elkezdte kiterjeszteni termékvonalát a hálózati számítógépes világra. 1995. augusztus 24-én elindította internetes szolgáltatását, az MSN-t (Microsoft Network), ami az AOL közvetlen konkurenciája lett. Az MSN vált a Microsoft összes internetes szolgáltatásának fedőszolgáltatásává.

1996-ban a Microsoft és az NBC amerikai hálózat közösen létrehozta az MSNBC-t, egy kombinált, 24 órás hír-televíziócsatornát és internetes hírszolgáltatást.

1997 végén a Microsoft megszerezte a Hotmailt, a legelső és legnépszerűbb webes e-mail szolgáltatást. MSN Hotmail néven folytatta útját, és ez volt az a platform, amiről elindították a Passportot, egy univerzális bejelentkezési szolgáltatást.

Az MSN Messenger azonnaliüzenet-küldő alkalmazást 1999-ben vezették be, az AOL Instant Messenger (AIM) versenytársaként. A később Windows Live Messenger néven elérhető programot 2013. április 8-án állították le, helyét a Skype vette át.

Otthon és szórakoztatás csoport

A Microsoft árusít Windows PC-ken futó számítógépes játékokat is, melyek közt olyan nevek is vannak, mint az Age of Empires vagy a Microsoft Flight Simulator sorozat. Továbbá referenciával foglalkozó munkákat is gyártanak, köztük enciklopédiákat és atlaszokat Encarta név alatt.

A Microsoft 2001-ben az Xboxszal belépett a játékkonzolok piacára is, amit a Sony és a Nintendo dominált. Jelenleg csak a Sony PlayStation 2 konzolja előzi meg az Xboxot. A Microsoft saját videójátékait is fejleszti és terjeszti erre a konzolra, valamint az olyan gyártók is fejlesztenek Xboxra, mint például az Electronic Arts és az Activision.

További támogatottság érdekében a Microsoft sok céget vásárol fel. Az így bekebelezett cégeket a már régebben is létező Microsoft Game Studios csoportba rakja, és a játékok jogi nyilatkozatában is ez a név szerepel a fejlesztőcsoport mellett. 2005-ben a Microsoft átcsábított több japán fejlesztőt is, hogy olyan játékokat készítsenek, mint a méltán híres Final Fantasy sorozat. Ezzel akarják elérni, hogy a japán piacon is sikeres legyen az Xbox és a 2005 végén megjelent Xbox 360. 2014 szeptember 4-én megjelent Magyarországon az Xbox széria legújabb darabja, az Xbox One.

Egyéb

A Microsoft hatalmas vagyonára főleg az MS-DOS révén tett szert. A Windows XP előtt a Windows NT és a Windows 2000 kivételével az összes Windows-verzió MS-DOS-ra épült.

A Microsoft Bob Windows 3.1-re készült programkezelő kiegészítő egy rövid életű, és sokak szemében nevetséges elképzelés volt.

Az 1980-as évek elején számos céggel együttműködve a Microsoft létrehozta az MSX otthoni számítógépes rendszert. Igen népszerűvé vált Japánban és Európában, de az IBM PC dominanciája egyre csak nőtt, így az MSX és a hozzá hasonló rendszerek fejlesztését megszüntették.

A Microsoft számos oktatási kezdeményezést is elindított, amelyek többválaszos vizsgákon alapulnak. Ezek révén olyan szakmabelieket tudnak képezni, akiknek főleg a Microsoft termékeiről vannak mélyreható ismereteik. Ezek közül a legismertebb az MCSE („Microsoft Certified Systems Engineer” – Microsoft okleveles rendszermérnök) képesítés.

A Microsoft ezen kívül számos számítástechnikával kapcsolatos hardvert is gyárt, többek közt egereket, billentyűzeteket, joystickeket és gamepadeket.

2015. június 2-án az amerikai Venturebeat képernyőmentést készített a microsoftwifi.com oldalról, amelyre feltehetőleg véletlenül kikerült a Microsoft új, Microsoft Wi-Fi nevű projektjének leírása. A kiszivárgott adatok szerint a vállalat új szolgáltatása 130 országban 10 millió wi-fi hotspottal tenné könnyebbé a felhasználóinak az internetezést.

Üzleti kultúra

A szoftverfejlesztő

A Microsoft üzleti kultúráját gyakran fejlesztő-központú kultúrának írják le. Igyekeznek olyan az egyetemről kikerülő fiatalokat toborozni, akik megfelelnek a szigorú követelményeknek. Később hasonló erőfeszítéseket tesznek, hogy ezen embereket a cégen belül tartsák. A fejlesztők 1-2 személyes irodákban dolgozhatnak, és feletteseik is közülük kerülnek ki. Míg például az IBM-nél az értékesítők a vállalat „sztárjai”, a Microsoftnál a szoftverfejlesztők kerülnek előtérbe. A TechReady a Microsoft fejlesztő csoportjainak közössége, akik bemutatják fejlesztéseiket, szolgáltatásaikat illetve technológiai javaslataikat juttatják el a Microsoft közösségéhez. A TechReady önálló díjat is létrehozott a technológiai innováció támogatására – a People's Choice Award-ot. 2015-ben az Imagine Cup 2015-ön a People's Choice Award-ot magyar csapat, a Mistory nyerte.

„Mindenki egye a maga főztjét”

A kifejezés (angolul: "eating our own dog food") azt az irányelvet írja le, ami szerint a Microsoftnál kötelező a cég által fejlesztett termékeket használnia minden alkalmazottnak a mindennapi munka során. Ennek az irányelvnek az egyik hatása, hogy a fejlesztőknek olyan termékeket kell kifejleszteniük, amelyek a pillanatnyi igényeiknek felelnek meg, függetlenül a piac várható igényeitől.

Óvatosság hosszú távon

A Microsoft hosszú távú stratégiai óvatosságra neveli a menedzsereit, akiktől elvárják, hogy készen álljanak bármilyen kihívására. A cég méretét nem tekintik garanciának a sikerre a jövőben. A jövő versenytársai jöhetnek más iparágakból. Előfordulhat, hogy egyes hardvergyártók megpróbálnak kitörni a Microsofttól való függőségükből, esetleg a vásárlók úgy dönthetnek, hogy nem frissítik szoftvereiket a kívánt gyakorisággal.

A Microsoft éberséget és az új piacokon való dinamikus terjeszkedés fenntartását követeli meg a menedzsereitől.

Monopolhelyzet és más jogi kérdések

A Microsoft igen erős monopolhelyzetet élvez az operációs rendszerek piacán. Ez akkor kezdődött, amikor majdnem mindegyik eladott asztali számítógépben előre fel volt installálva a Microsoft Windows.

A '90-es években a Microsoft egy olyan licencet talált ki, amelynek során a számítógépgyártók kötelesek voltak fizetni egy MS-DOS licencért, még akkor is ha egy másik operációs rendszerrel működött a számítógép. Ezenkívül ragadozó taktikát is alkalmaztak az árban, hogy kiszorítsák a konkurenciát a piacról, és technikai gátakat szabtak, hogy a konkurens cégek termékei ne működjenek a Windowson. A Szövetségi Igazságszolgáltatói Szerv 1993. augusztus 21-én úgy ítélte, hogy ez illegális, továbbá ennek következményeként 1994. július 15-én a Microsoft belement, hogy más dolgokkal karöltve nem fogja szabotálni más cégek nyújtotta programokat a Windowsban, és többet nem fogja ebben a tekintetben a saját malmára hajtani a vizet.

Miután a késői '90-es években kiadták az Internet Explorer webböngészőt, a Windows számára, és elértek egy igen említésre méltó piaci részesedést a webböngészők piacán, a Microsoft antitrust caset alkották meg és hozták fel a Microsoft ellen, így a céget megvádolta az Egyesült Államok államszövetségi bírósága, hogy nem tartotta be az előzőleg általa is elfogadott rendeletet, és hogy visszaélt a monopolhelyzetével, az asztali számítógépek piacán. A bíró a Microsoft kettéosztását javasolta, ám később a cég peren kívül megegyezett az Igazságügyi Minisztériummal. Ám a mai napig maradt az üggyel kapcsolatosan letisztázatlan vádpontok.

2002 elején a Microsoft egyezséget javasolt a ellene indított magánperek lezárása érdekében, egymilliárd dollárnyi pénzt, szoftvert, szolgáltatást és képzést, beleértve a Windows licenceket és a felújított számítógépeket, mintegy 12 500 hátrányos helyzetű állami iskolának adományozva. Ez hatalmas bevételt jelentett volna a Microsoft számára, nemcsak az iskolás gyerekek Microsoft-megoldásokra való oktatásában, hanem további licenc- és szolgáltatási díjak beszedésében is, ha az iskolák valaha is frissíteni akartak volna; de az Apple Computer tiltakozása után, amely az oktatási piaci részesedésének további elvesztésétől tartott, egy szövetségi bíró elutasította a javasolt egyezséget.

2003–2004-ben az Európai Bizottság kivizsgálta a médialejátszó szoftverek Windowsba történő csomagolását, amely gyakorlatról a versenytársak panaszkodtak, hogy tönkreteszi a saját termékeik piacát. A Microsoft és a Bizottság közötti tárgyalások 2004 márciusában megszakadtak, és a vállalatot ezt követően rekordösszegű, 497 millió eurós (613 millió dolláros) bírsággal sújtották az Európai Unió versenyjog megsértése miatt. Az ítélet ellen fellebbezés volt lehetséges az európai bíróságokon. Ezzel egy időben külön vizsgálatok is folytak a szerverpiaccal kapcsolatos állítólagos visszaélések miatt.

2004 márciusában, egy minnesotai fogyasztói csoportos kereset során a Microsoft által idézett belső dokumentumokból kiderült, hogy a vállalat hét évvel korábban megsértette a titoktartási megállapodásokat, amikor üzleti terveket szerzett be a Go Corporationtől, azokat felhasználva egy PenWindows nevű versenytárs termék fejlesztésére és bejelentésére, valamint meggyőzve az Intelt a Go-ba történő befektetésének csökkentéséről. (Miután a Go-t felvásárolta az AT&T, és a Go táblagép-alapú számítástechnikai fejlesztéseit félretették, a PenWindows fejlesztését is leállították.)

2004 májusában, miután egy kaliforniai bíróság 258 millió dollárra büntette a Microsoftot, amiért túl magas díjakat számított fel az állambeli ügyfeleinek, a Microsoft figyelmeztetett, hogy a bíróság döntése magasabb díjakat eredményez majd a fogyasztóknak a büntetés miatt. Egy Microsoft-ügyvéd azt mondta: „Valaki végül megfizet ezért. Ezeket a nagy összegű díjakat a fogyasztókra hárítjuk át.”

2004 júliusában a japán Fair Trade Commission (FAIR) figyelmeztette a Microsoftot, hogy távolítson el licencszerződéseiből egy olyan rendelkezést, amely szerint a PC-gyártók nem indíthatnak szabadalmi jogsértési pert, ha a Windows jövőbeli verziói a saját technológiájukhoz hasonló funkciókat adnak hozzá. A Microsoft tervei szerint fellebbez a figyelmeztetés ellen.

A Microsoft jogi csatákat folytatott a következők ellen is:

• Caldera, amely azzal vádolta a Microsoftot, hogy módosította a Windows 3.1-et, így az nem futott DR DOS 6-on, bár nem volt technikai ok arra, hogy ne működjön
• WordPerfect
• Stac Electronics, amely azzal vádolta a Microsoftot, hogy ellopta az adattömörítő kódját, és azt az MS-DOS 6-ban használta
• Spyglass, amely minden eladásból származó százalékért cserébe licencbe adta böngészőjét a Microsoftnak; a Microsoft Internet Explorerré alakította a böngészőt, és ingyen elajándékozta; a Spyglass megtévesztésért pert indított;
• Netscape Communications Corporation
• Sun Microsystems, amely szerződésszegésben vonta be a Microsoftot, amiért a Java egy módosított verzióját beépítette a Microsoft Windowsba; A Microsoft válaszul felhagyott a Java használatával, és teljes mértékben az ActiveX-re váltott.
• Sendo, amely azzal vádolta a Microsoftot, hogy felmondta a partnerségüket, hogy ellophassa a Sendo technológiáját a Windows Smartphone 2002-ben való felhasználásra
• Be Incorporated, amely azzal vádolta a Microsoftot, hogy kirekesztő és versenyellenes magatartással próbálta kiszorítani a Be-t a piacról (A Be még azt is felajánlotta, hogy ingyenesen licencbe adja a BeOS operációs rendszerét minden olyan PC-gyártónak, aki előre telepítve szállítja, de a gyártók a Microsoft árképzési megtorlásától tartva elutasították: egy adott PC-gyártó Microsoft Windows árának emelésével a Microsoft árazással kiszoríthatta volna az adott gyártó PC-it a piacról)
• Opera, amely azzal vádolta a Microsoftot, hogy többször is szándékosan inkompatibilissé tette MSN szolgáltatását az Opera böngészővel.
• Apple Számítógép]], amely azzal vádolta a Microsoftot, hogy ellopta a QuickTime-kódot, és azt a Windows Media Playerben használta.

Linux és nyílt forrás

Az utóbbi években a Linux egyre népszerűbb szerver operációs rendszerré vált, különösen az alacsony haszonkulcsú, árérzékeny hosting piacon, és elkezdett betörni az asztali piacra is. A Wal-Mart most olcsó fogyasztói PC-ket árul, amelyeken Linspire (korábban Windows néven ismert, átnevezve a Microsoft védjegykifogása után) fut, amely a Linux egy olyan verziója, amelyet úgy terveztek, hogy úgy nézzen ki és úgy működjön, mint a Microsoft Windows. A közelmúltban számos kormányzati felhasználó jelentette be asztali számítógépének Windows-ról Linuxra való átállását, köztük Brazília (ország); München városa Németországban; és a franciaországi Berendezési és Közlekedési Minisztérium. A Microsoft vezérigazgatója Steve Ballmer kijelentette, hogy a Linux egy „kemény versenyelőny… Nem hagyományos, szabad szoftver és olcsó. Meg kell tanítanunk az embereket, hogy miért ellensúlyozza az általunk nyújtott érték azt, amit [ajánlatainkért] fizetnek. Régen mi voltunk az olcsók. Olcsóbbak voltunk, mint a Novell, olcsóbbak, mint az Oracle. Ezt ezzel nem tehetjük meg.” (CRN.com, 2002. június 17.)

Kritika

A Microsoftot számos kritika érte, különösen az 1980-as évek óta. A legtöbb vitát kiváltó területek a következők:

• Kezelhetőség: kritikusai szerint a Microsoft termékeinek felhasználói felülete sokszor túl komplikált, aminek következményeképp egy újabb rétegre, az interaktív "varázslókra" van szükség a megfelelő működéshez.
• Biztonság: a Microsoft termékei az általános vélekedés szerint fokozottan sérülékenyek a számítógépes vírusokkal és a rosszindulatú támadókkal szemben.
• Üzleti gyakorlat: sokak szerint a Microsoft tisztességtelen és a versenyt gátló üzleti stratégiákat alkalmaz. Ezt trösztellenes vizsgálatok tényekkel is alátámasztották, és a Microsoft számos pert veszített versenytársaival szemben programkódok illetéktelen felhasználása, tisztességtelen árazás és licencelés, vagy a Microsoft operációs rendszereinek szándékos inkompatibilissé tétele miatt az ő termékeikkel szemben.
• Felhasználási költségek (TCO): a Microsoft termékei bírálói szerint drágábbak, és nagyobb költséget jelent használatuk és fenntartásuk, mint versenytársaié. Habár a személyi számítógépek ára csökkent, a Microsoft Windows-é nem.

A jövő

Legutoljára megjelent verzió a Windows operációs rendszerből a Windows 11 nevet viseli. Ez az operációs rendszerek fejlődésének továbblépése, a Windows 10 -hez képest. Az újdonságok között szerepel a Windows Store, a továbbfejlesztett csempés felhasználói felület (eredetileg Metro lett volna a felület neve, de egy per miatt átnevezték Modern felhasználói felületre), fejlettebb alkatrészek (processzorok, videókártyák) támogatása, a merevlemezek virtuális összevonása, és a barátságosabb kékhalál, a Microsoft Edge, Illetve a Windows 8.1-hez képest ez egy sokkal letisztultabb rendszer.

A Microsoft dolgozik azon, hogy növelje befolyását a jelenleg elterjedt sikeres operációs rendszerének segítségével. Ezt úgy teszi, hogy új irányokba is terjeszkedik abban, mint a Media Player, szerverprogramok, kéziszámítógép-eszközök, és videójátékok, ezenfelül még az utóbbi időben több-kevesebb sikerrel próbálkozott keresőszoftverekkel is. A Microsoft most úgy próbálja az otthoni személyi számítógépet a felhasználók számára beállítani, mint egy Windows XP Media Centert, az otthoni szórakozás központját.

Ez lassan már úgy néz ki, mint a szoftverek használatának periodikus licenc modellje. A Microsoft jelenlegi bevétele függ a folyamatost frissítést vásárló felhasználóktól, de ez mindinkább bonyolultabbá válik, ahogy minél több felhasználó a régebbi szoftvercsomagot használja. Az előfizetési rendszerben a felhasználóknak éves díjat kell fizetniük a Microsoft szoftvereinek használatáért.

Az alapoktól a mai Microsoft vezetőség megjegyzi, ezek a kísérletek megjelennek a mai élénkülő piacon, helyzetük függ a termékük minőségétől és javítócsomagjaitól, hogy mindezeket magas színvonalon és mindinkább alacsony áron szolgáltassa.

A befektetők aggodalma között nem lesz nehéz életben tartani a célul kitűzött növekedési nagyságot. A Microsoft 2004 júliusában kijelentette 30 milliárd dolláros (átszámítva 6300 milliárd forint) nyereséget szeretne elkönyvelni az azt követő 4 év alatt. Emellett még bejelentették, hogy egy speciálisan még 32 milliárd dollárral (átszámítva 6720 milliárd forint) szeretnék növelni a Microsoft részvényeinek értékét, és így a történelemben még soha nem látott módon, a legnagyobb alaptőkével rendelkezne a cég.

További információk

• Hivatalos magyar honlap
• Hivatalos honlap (angolul)
• MSN.com (angolul)
• Az Xbox játékkonzol honlapja (angolul)
• A Zune zenelejátszó honlapja Archiválva 2004. november 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
• A Microsoft befektetőknek szóló oldala (angolul)
• Közgazdasági háttérinformációk a Microsoftról (angolul)

Kapcsolódó szócikkek

• Microsoft India