McLaren M19
| McLaren M19A McLaren M19C | |
 | |
| Gyártási adatok | |
| Versenysorozat | Formula–1 |
| Gyártó | McLaren |
| Tervező | Ralph Bellamy Ray Stokoe |
| Előző | McLaren M14A |
| Következő | McLaren M23 |
| Műszaki adatok | |
| Vázszerkezet | alumínium monocoque |
| Motor | Ford-Cosworth DFV 3L V8 szívómotor |
| Váltó | Hewland 5 sebességes manuális |
| Tömeg | 560 kg |
| Üzemanyag | Texaco |
| Gumik | Goodyear |
| Versenyeredmények | |
| Csapat(ok) | Bruce McLaren Motor Racing Penske-White Racing Yardley Team McLaren |
| Pilóták |  Denny Hulme Peter Revson.svg){kind=small} Jody Scheckter.svg){kind=small} Brian Redman |
| Első verseny | 1971-es Formula–1 dél-afrikai nagydíj |
| Utolsó verseny | 1973-as Formula–1 dél-afrikai nagydíj |
| Futott versenyek | 25 |
| Győzelmek | 1 |
| Dobogós helyezések | 13 |
| Edzéselsőségek | 1 |
| Leggyorsabb körök | 3 |
A McLaren M19 egy Formula–1-es versenyautó, amit a McLaren tervezett és versenyeztetett, először az 1971-es Formula–1 világbajnokság során, majd 1972-ben és 1973 első versenyein is. Az autókat 1971-ben Denny Hulme, Peter Gethin és Jackie Oliver vezették, 1972-ben Hulme mellett Peter Revson, Jody Scheckter és Brian Redman, 1973-ban pedig Redman kivételével az 1972-es pilóták. 1971-ben pár versenyen a Penske-White Racing is versenyeztette, pilótái Mark Donohue és David Hobbs voltak.
Áttekintés
[szerkesztés]Miközben Gordon Coppuck feladata az volt, hogy tervezze meg a McLaren M16 nevű, az Indianapolis 500-on versenyeztetni tervezett autót, az új Formula–1-es kasztni megtervezése Ralph Bellamyra maradt. Az eredmény egy jellegzetes, "aligátor" becenévre hallgató jármű lett[1], amely külsejét hosszúkás kivitele mellett a pilótafülke két oldala mentén elhelyezett egy-egy, 67 literes üzemanyagtank után kapta (összesen három üzemanyagtankkal rendelkezett)[2]. A felfüggesztésekbe coilover lengéscsillapítók kerültek, amely egy himbához kapcsolva állította annak a keménységét. Ezt a felfüggesztést az M19C altípusban egy hagyományosabbra cserélték[2]. A meghajtásért a jól bevált Ford-Cosworth DFV motorok feleltek.
Versenyben
[szerkesztés]Először az 1971-es dél-afrikai nagydíjon debütált, ekkor még csak Denny Hulme vezette. Peter Gethin részére a második kasztni csak a holland nagydíjra készült el, de ő csak négy futamon ülhetett az autóba, ezután átigazolt a BRM csapathoz. Ausztriától Jackie Oliver vette át a helyét. Hulme Kanadában megfutotta a verseny leggyorsabb körét, de megbízhatósági gondok miatt kiemelkedő eredményeket nem tudtak szállítani, a McLaren pedig konstruktőri hatodik lett.
1972-ben a csapat főszponzota a Yardley lett, és ez megváltoztatta a festést is. Az autók tiszta fehérek lettek, egyedül az oldaldobozokon maradt meg a McLaren hagyományos papajaszíne. AZ idénynyitó argentin futamon Hulme rögtön második lett, majd Dél-Afrikában győzni is tudott. Ezen a versenyen csapattársa, Peter Revson is dobogóra állhatott. Monacóban debütált a módosított, M19C altípus, egyelőre csak Hulme kezei közt, majd Ausztriától már mindkét pilótával. Revson Kanadában pole pozíciót szerzett, amely a McLaren csapat első pole-ja volt. A javuló megbízhatóság az eredményeken is meglátszott, a csapat konstruktőri harmadik lett. Az Egyesült Államokban a McLaren három autót indított, a harmadikat a leendő világbajnok Jody Scheckter vezethette.
Az 1973-as év első három versenyén is ezt használták. Hulme már Dél-Afrikában az új, M23-as modellt vezethette, Revson és Scheckter azonban még ezt, és Revson egy második helyet szerzett vele.
Eredmények
[szerkesztés]| Év | Csapat | Motor | Gumik | Pilóták | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | Pontok | Helyezés |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1971 | Bruce McLaren Motor Racing | Ford-Cosworth DFV | G | RSA | ESP | MON | NED | FRA | GBR | GER | AUT | ITA | CAN | USA | 10 | 6. | |||||
| Denny Hulme
|
6 | 5 | 4 | 12 | KI | KI | KI | KI | 4 | KI | |||||||||||
| Peter Gethin
|
NR | 9 | KI | KI | |||||||||||||||||
| Jackie Oliver
|
9 | ||||||||||||||||||||
| Penske-White Racing | Mark Donohue
|
3 | NI | ||||||||||||||||||
| David Hobbs
|
10 | ||||||||||||||||||||
| 1972 | Yardley Team McLaren | ARG | RSA | ESP | MON | BEL | FRA | GBR | GER | AUT | ITA | CAN | USA | 47 | 3. | ||||||
| Denny Hulme
|
2 | 1 | KI | 15 | 3 | 7 | 5 | KI | 2 | 3 | 3 | 3 | |||||||||
| Peter Revson
|
KI | 3 | 5 | 7 | 3 | 3 | 4 | 2 | 18 | ||||||||||||
| Brian Redman
|
5 | 9 | 5 | ||||||||||||||||||
| Jody Scheckter
|
9 | ||||||||||||||||||||
| 1973 | ARG | BRA | RSA | ESP | BEL | MON | SWE | FRA | GBR | NED | GER | AUT | ITA | CAN | USA | 58* | 3. | ||||
| Denny Hulme
|
5 | 3 | |||||||||||||||||||
| Peter Revson
|
8 | KI | 2 | ||||||||||||||||||
| Jody Scheckter
|
9 |
* 36 pontot a McLaren M23-assal szereztek
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ McLaren Formula 1 Team (brit angol nyelven). www.mclaren.com. (Hozzáférés: 2025. augusztus 3.)
- ↑ a b NEW RACING CARS ---McLaren Indianapolis & FI March 711, BRM P160 | Motor Sport Magazine Archive. archive.motorsportmagazine.com. [2014. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. augusztus 3.)
