Kujcsou

Kujcsou (贵州省 Guìzhōu Shěng)
Rövidítés: 黔 / 贵 pinjin rövidítés: Qián / Guì
Név eredete	贵 guì – Kuj hegység 州 zhōu – prefektúra
Közigazgatás
Ország	Kína
Közigazgatási szint	Tartomány
Székhely	Kujjang
Prefektúrák (地区)	9
Megyék (县)	88
Járások (乡)	1539
Terület	176 100 km², 16. a rangsorban
ISO 3166-2	52
Népesség
Teljes népesség	38 562 148 fő (2020)
Népsűrűség	222 fő/km²
Főbb nemzetiségek	han – 62% miao – 12% puji – 8% tung – 5% tucsia – 4% ji – 2% egyéb nemzetiségű – 2% kolao – 2% suj – 1%
GDP 2004
GDP	159,2 milliárd CNY, 26. a rangsorban
GDP per fő	4010 CNY, 31. a rangsorban
A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek.
Kujcsou weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kujcsou témájú médiaállományokat.

Kujcsou kiejtése^ⓘ (kínai: 贵州, pinjin: Guìzhōu, magyar átírás: Kujcsou) a Kinai Népköztársaság délnyugati részén fekvő tartománya. Tartományi székhelye és legnagyobb városa Kujjang .

Történelem

A tartomány lakosságának ma is csak kétharmada kínai, a kínaiak zöme újkori betelepülő. Történelme során hosszú időn keresztül az volt a helyzet, hogy a különböző kínai dinasztiák helyőrségeket állomásoztattak a tartomány területén, de nem vállalkoztak közvetlen kormányzására. A kormányzás a különböző törzsfőnökök kezén maradt. Hivatalosan 1413-ban szervezték kínai tartománnyá, de ettől még nem változott meg a kormányzás módja. A törzsfőnökök hatalmát a mandzsu dinasztia idején számolták fel. Emiatt viszont ismétlődő és hosszan elhúzódó felkelések törtek ki a tartományban. A földművelés kínai módját ebben az időben – tehát csak a 18-19. században – honosították meg.

A kínai polgárháború idején a tartomány területén fekvő Cunji városban tartották azt a konferenciát, ahol a Kínai Kommunista Párt vezetőjének Mao Ce-tungot választották meg.

Az ötvenes-hatvanas években rohamléptekkel fejlesztették a tartomány nehéziparát. Tették ezt azért, mert földrajzi helyzete miatt védett volt egy esetleges amerikai vagy szovjet támadással szemben. Az 1978-ban kezdődött gazdasági fordulat után viszont elszigeteltsége hátránnyá változott, manapság Kína legszegényebb tartománya a gyors fejlődés ellenére.

Közigazgatás

Kujcsou tartomány 4 prefektúraszintű városra, 2 prefektúrára és 3 autonóm prefektúrára van felosztva:

• Kujjang városa (egyszerűsített kínai: 贵阳市; pinjin: Guìyáng Shì)
• Liupansuj városa (六盘水市 Liùpánshuǐ Shì)
• Cunji városa (遵义市 Zūnyì Shì)
• Ansun városa (安顺市 Ānshùn Shì)
• Pidzsie prefektúra (毕节地区 Bìjié Dìqū)
• Tungzsen prefektúra (铜仁地区 Tóngrén Dìqū)
• Csientungnan miao és tung autonóm prefektúra (黔东南苗族侗族自治州 Qiándōngnán Miáozú Dòngzú Zìzhìzhōu)
• Csiennan puji és miao autonóm prefektúra (黔南布依族苗族自治州 Qiánnán Bùyīzú Miáozú Zìzhìzhōu)
• Csienhszinan puji és miao autonóm prefektúra (黔西南布依族苗族自治州 Qiánxīnán Bùyīzú Miáozú Zìzhìzhōu)

Gazdaság

Kujcsou különféle ásványkincsekkel rendelkezik. A tartományban található Kína legjelentősebb higanylelőhelyei.

2024-ben az egy főre jutó GDP 51 211 jüan volt évente. A tartomány jóléti szintje a kínai átlag 61%-át tette ki.

Közlekedés

A 21. század eleje óta hatalmas erőfeszítéseket tettek a topográfiailag nehéz tartomány fejlesztése érdekében. 2025-ben Guizhouban 16 híd található, amelyek magassága meghaladja a 300 métert.

Népesség

A népesség alakulása 2000 és 2020 között:

Lakosok száma	35 247 695	35 800 000	38 562 148
	2000	2018	2020

Adatok: Wikidata

További információk

• Guizhou tartomány hivatalos honlapja
• Guizhou tartomány térképe