Avignon

	Avignon
	Avignon - egykori pápai palota
; Avignon címere	; Avignon zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Provence-Alpes-Côte d’Azur
Megye	Vaucluse
Kerület	Avignon
Kanton	4 kanton
Településtársulás	Communauté d'agglomération du Grand Avignon
Polgármester	Cécile Helle (2014–2020)
INSEE-kód	84007-84000
Irányítószám	84000
Körzethívószám	49
Testvérvárosok	Lista Siena (1961–); Wetzlar (1960. április – ); Diourbel (1961–); Tortosa (1967. szeptember 4. – ); Joánina (1984–); New Haven (1978–); Orvieto; Colchester (1972. február – ); Tarragona (1968. május 2. – ); Ceccano; Alcañiz; Diourbel régió; Guanajuato (1990–);
	Népesség
Teljes népesség	91 760 fő (2022. jan. 1.)
Népsűrűség	1392 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	10 m (legalacsonyabb pont); 122 m (legmagasabb pont); 25 m (matematikai közép);
Terület	64.78 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 43° 56′ 55″, k. h. 4° 48′ 30″43.948611°N 4.808333°EKoordináták: é. sz. 43° 56′ 55″, k. h. 4° 48′ 30″43.948611°N 4.808333°E
	Avignon weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Avignon témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Avignon város Franciaország Provence-Alpes-Côte d’Azur régiójában, Vaucluse megye székhelye (prefektúra). A Rhône folyó bal partján elterülő települést gyakran a Pápák városának is említik, mivel a 14–15. században számos pápa és ellenpápa itt vezette hivatalát (avignoni fogság). Vaucluse megye legnagyobb városa. A város szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Lakosainak száma 91 760 fő (2022. január 1.).^[1] Avignon Barbentane, Châteaurenard, Noves, Rognonas, Villeneuve-lès-Avignon, Les Angles, Caumont-sur-Durance, Morières-lès-Avignon, Le Pontet és Sorgues községekkel határos.

Földrajz

A város a Rhône folyó bal partján fekszik, Marseille városától kb. 85 km-re északra. Éghajlata mediterrán típusú; száraz, meleg nyárral és enyhe, esős téllel.

Avignon (átlagokː 1981–2010, extrémː 1958–tól) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	20,9	22,3	26,5	31,1	34,1	37,7	39,7	40,5	35,3	30,8	24,3	21,0	40,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	10,2	11,8	15,6	18,6	23,1	27,3	30,7	30,0	25,3	20,2	14,0	10,5	19,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	1,6	2,3	5,1	7,5	11,4	15,2	17,8	17,3	14,0	10,5	5,8	2,7	9,3
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−13,0	−14,0	−9,5	−2,2	1,3	4,4	8,6	8,0	3,9	−2,2	−7,4	−14,0	−14,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)	49	38	39	66	63	41	27	46	98	91	71	49	676
Forrás: Météo France^[2]

Története

A várost a Cavares, vagy Cavari gall törzs alapította. Az északi végében található sziklás területen kelta erőd foglalhatott helyet. A város virágzó település volt a római hódítások idején. Ekkor a Római Birodalom első Alpokon túli provinciájához, Gallia Narbonensishoz tartozott. Az 5. századi barbár pusztítás következtében nem sok emlék maradt fent ebből az időszakból. A gótok kezébe került várost 736-ban a szaracénok foglalták el, majd 737-ben Martell Károly rombolta le. A 9. századtól az Burgundiai Királyság része. A királyságot II. Konrád német-római császár idejében, 1033-ban a Német-római Birodalomhoz csatolták. A város a 12. században köztársasággá alakult, konzuli kormányzási formával. A független köztársaság 1226-ban az albigens keresztes hadjáratok idején szűnt meg. Miután az állampolgárok megtagadták a kapuk kinyitását VIII. Lajos francia király és a pápai küldöttek előtt, három hónapos ostrom vette kezdetét, aminek a végén a város kapitulált. 1251-ben Avignon IX. Lajos francia király testvéreinek kezébe került (I. Károly szicíliai király és Alphonse de Poitiers). 1271-ben Alphonse de Poitiers halálakor Avignon és az azt körülvevő Comtat – Venaissin grófság a Francia Királyság része lett.

1309-ben V. Kelemen pápa tartózkodási helyéül választotta. 1309. március 9. – 1377. január 13-ig Róma helyett Avignon volt a pápaság székhelye, ami szakadást okozott a római katolikus egyházban (avignoni fogság). Ekkor a várost és a környező Comtat – Venaissin grófságot az Anjou házból való szicíliai királyok irányították. IV. (Szép) Fülöp francia király, aki apjától örökölte Alphonse de Poitiers (Toulouse hajdani grófja) minden jogát, azt 1290-ben átruházta II. Károlyra, Nápoly királyára és Provence grófjára. Ravasz módon azonban, mivel a folyó keleti partja alkotta a királyság határát, amikor áradási időszakokban a folyó elöntötte a várost, Fülöp adót vetett ki rá. 1348-ban I. Johanna nápolyi királynő, Provence grófnője 80 000 florinért eladta a várost VI. Kelemen pápának.

Népesség

A népesség alakulása 2013 és 2022 között:

Lakosok száma	90 305	92 130	94 200	91 921	91 729	91 143	90 597	90 330	91 760
	2013	2015	2016	2017	2018	2019	2020	2021	2022

Adatok: Wikidata

Látnivalók

Pápai palota
Pont d’Avignon
Cathédrale Notre-Dame des Doms d'Avignon
Musée du Petit Palais
Musée Calvet

Közlekedés

Közúti

A város az A7-es és az A9-es autópályán érhető el.

Vasúti

Bővebben: Gare d’Avignon-Centre

Városi közlekedés

A város villamoshálózata 2019. október 19-én nyílt meg.

Híres szülöttei

Itt született 1591. március 15-én Alexandre de Rhodes jezsuita misszionárius, a ma használt vietnámi latin betűs írás kidolgozója.
Gaston de Raousset-Boulbon francia kalandor szülővárosa, aki 1852-ben magánállamot alapított Mexikóban (lásd: Sonorai Francia Állam)
Az "avignoni kisveréb", a világhírű francia sanzonénekesnő, Mireille Mathieu (1946. július 22.) születési helye is ez a település.

Jegyzetek

↑ ^a ^b Populations de référence 2022
↑ Avignon–INRA (84) (francia nyelven). Fiche Climatologique: Statistiques 1981–2010 et records. Meteo France. [2018. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018)

További információk

L’histoire d’Avignon (francia nyelven). Avignon.fr. [2015. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 31.)

Előző:
Weimar

Európa kulturális fővárosa
2000
Reykjavík, Bergen, Helsinki, Brüsszel, Prága, Krakkó, Santiago de Compostela és Bologna mellett

Következő:
Rotterdam, Porto

Franciaország-portál
Földrajzportál

[04eb453f8764115acc0c7342be70553fc40183cc-1] Populations de référence 2022

[2] Avignon–INRA (84) (francia nyelven). Fiche Climatologique: Statistiques 1981–2010 et records. Meteo France. [2018. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018)

[1]

[2]