Csak úgy, mint a jó öreg in operátor, a for in is bejárja az egész
prototípus láncot, amikor egy objektum mezőin próbálnánk iterálni.
Megjegyzés: A
for inciklus nem fog iterálni azokon a mezőkön, amelyeknek azenumerabletulajdonságafalse-ra van állítva. Például alengthmező nem kerül az iterációba amikor egy tömbön iterálnánk végig.
// Mérgezzük Object.prototype-ot!
Object.prototype.bar = 1;
var foo = {moo: 2};
for(var i in foo) {
console.log(i); // mind a moo és bar is kiírásra kerül
}
Mivel -hála égnek- magának a for in ciklusnak a működését nem lehet befolyásolni,
így más módszert kell találnunk ahhoz hogy száműzzük a váratlan mezőket a ciklus magból.
(Értsd: Azokat amelyek a prototípus láncon csücsülnek csak). Ezt pedig az Object.prototype-ban
lakó hasOwnProperty függvény használatával érhetjük el.
Fontoljuk meg: Mivel a
for inmindig bejárja a teljes prototípus láncot, így minnél több elemet adunk a származtatási láncunkba, annál lassabban fog tekerni.
// még mindig a fenti foo-nál tartunk
for(var i in foo) {
if (foo.hasOwnProperty(i)) {
console.log(i);
}
}
Ez az egyetlen helyes útja annak, hogy az objektum saját mezőin iteráljunk csak végig.
Mivel a hasOwnProperty-t használjuk, így csak a várt moo-t fogja kiírni. Tehén jó
kódunk van! Hogyha a hasOwnProperty-t kihagynánk, a kódunk ki lenne téve nem várt
hibáknak, amik pl. abból fakadnak, hogy valaki ocsmányul kiterjesztette az
Object.prototype-t.
Például, ha a Prototype frameworköt használjuk, és nem ilyen stílusban írjuk a
ciklusainkat, a hibák szinte garantáltak, ugyanis ők saját szájízükre kiterjesztik az
Object.prototype-t.
A hasOwnProperty használata erősen javasolt. Soha ne éljünk pozitív
feltételezésekkel a futó kódot illetően, főleg olyan döntésekben nem érdemes
orosz rulettezni, mint hogy kiterjeszti-e valaki a natív prototípusokat vagy nem.
Mert általában igen.